Bizony - sajnos - több bejegyzésnyi a téma, de úgy érzem ezzel mindenképpen foglalkoznunk kell.
Elsőként az ismertebb betegségekről írok majd, a következő bejegyzésben inkább a ritkább, még kevésbé elterjedt zavarokat mutatom majd be.
A különböző testképzavarok jellemzően női problémák, nagyon elenyésző itt a férfiak aránya és ők is inkább egy fajta, csak rájuk jellemző betegségben szenvednek.
Miért a nők? Ennek több oka is lehet, én úgy látom hogy természetes érzékenységünk az egyik fő oka. Ránk jobban hatnak a külső befolyásoló tényezők, a környezetünk negatív megjegyzései bennünk sokkal mélyebb nyomotokat hagynak. Ráadásul egymást is belehajszoljuk ebbe, ellenben férfiakat nem láttam még a tükör előtt állva tépelődni, miközben egymást kérdezgetik: elég vékony vagyok? :-)
A legismertebb testképzavar talán az anorexia (anorexia nervosa, azaz kóros étvágytalanság), mely főleg a fiatal nőket érinti.Sajnos most már egyre fiatalabb korban jelenik meg, nem ritkán gyerekek(!) között. A fiatal nők közül ma kb 1% anorexiában szenved.
Az anorexiás beteg önmagát sosem látja "elég" vékonynak, folyton diétázik - extrém módon - és ha nem mutat annyit a mérleg amennyit kéne, akkor gyakran önmaga ellen fordul (öncsonkítás, öngyilkossági kísérlet). Sajnos manapság, az ún. pro-ana site-ok (az anorexiát éltető honlapok, ahol a jellemzően tinédzser tagok egymásnak adnak ötleteket a fogyáshoz, illetve önmaguk büntetéséhez, ha "nem hűek Ana-hoz") azokat a fiatalokat is tévútra vezetik, akik korábban egészséges önképpel rendelkeztek. kísérletekkel bizonyították, hogy az ilyen oldalak nézegetése, az egészséges testsúlyu, normális önértékeléssel rendelkező fiatalokat is meggyőzi arról, hogy fölöslegük van.
Most sokan azt kérdezhetik, hogy miért nem látják magukat soványnak, ha egyszer már tényleg azok? A válasz egyszerű, mert nem hiszik el, hogy azok lennének. Kamaszkoromban a 165 cm mélységemhez 63 kilót nyomtam, kellemesen gömbölyű voltam, és jó erős. Aztán elkezdtem fogyni, nem diétával, csak életmódváltással (költözés, új kapcsolat, stb), kevesebb, mint egy év alatt 55 kiló lettem. És itt jött a bökkenő, még mindig ugyanazt a lányt láttam a tükörben. Hiába láttam, hogy most már kezdenek kilátszani a bordáim, vagy a csípőcsontom, mégsem hittem el, hogy én "vékony" vagyok.
Még ne olyan régen is előfordult, hogy M-es, L-es ruhát vettem magamnak, mert ránézésre kicsinek tűnt az S-es. Aztán meg flpróbálva leeset rólam :-)
Szerencsére ez nem izgat túlságosan, nem diétázom, és próbálom megismerni önmagam, hogy végre azt mutassa a tükör, aki én vagyok.
Na de visszakanyarodva az eredeti témához.
A másik hasonlóan elterjedt betegség a bulimia (bulima nervosa), mely visszatérő falási rohamokkal, majd az az követő szégyenérzettel, és hánytatással jár, mely segít megszabadulni a "bűnös" ételektől és magától a bűntudattól is. Mivel itt az anorexiátol eltérően a testsúly nem nagyon változik (bár néha ingadozások észlelhetők), sokkal rejtettebb a betegség, általában a közvetlen rokonok sem veszik észre. A fiatal nők között a bulimiások aránya 1-3%.
Hogy miért a fiatalok betegsége? Mert ők még könnyebben befolyásolhatók, nem alakult még ki az önértékelésük és az önbecslésük sem. Ráadásul a kamaszokat megzavarják a hormonális változások, a testük átalakulása - az anorexia, és az emiatt kialakuló gyermekies külső sokszor a szexualitás elutasítása miatti védekezésként jön létre, emellett a valahová tartozás érzése is motiválja őket, maikor pro-ana site-okhoz csatlakoznak.
A fent említett betegségeknek nem csak a lelki része igényel kezelést, hiszen az anorexiások - a nem elégséges étkezés miatt - igen komoly szervi tüneteket produkálnak. Ide tartozik a szőrösödés, a menstruáció ritkulása, majd elmaradása, hiánybetegségek, kiszáradás, súlyos estekben pedig már a kórházi ápolás sem mentheti meg őket.
Igen nagy és szerteágazó téma ez, úghogy ígérem, beszélünk majd még róla, addig is ellensúlyozandó a komoly témát,
egy jó kis pörgős szám, hogy szebben teljen a nap.
